Szorítsd meg kezem.
Ez az utolsó, hogy lélegzetem,
s lélegzeted egyszerre hasítja
a fájó végtelent.
Ringass még utoljára.
Édes hazugságod
legyen az egyetlen nekem,
mi reményt adva kibontja
életünknek lehetetlen szálait.
Ez most az utolsó, a szavak nélküli,
Mikor még érzem távolodó illatod,
s szívembe rejtem szomorú szemeidnek,
sötét hajadnak fodrait.
Ég veled égő szabadság,
Ég veled múló szenvedély.
Az utolsók közt szívom magamba,
s eltemetlek te távoli, messzi fény.
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése